Sínen guruló, úszó, vagy szárnyas? Kezdjük az alapokkal…
Az elmúlt 31 év tapasztalata alapján természetesen itt is azzal kezdődik minden történet, hogy milyen szakember készíti el a kertkapunkat. Egy jó lakatos, jó alapanyagból össze tud rakni egy úszókaput úgy, hogy azt akár még 20 év múlva is kisujjal el tudom tolni. Egy rossz lakatos meg egy egyszerű sínen guruló tolókaput is össze tud úgy csapni, hogy az már egy kis napsütéstől girbegurba lesz, ami olyan súrlódást generál, hogy a kapu vasalata (és adott esetben a működtető automatikája is) sokkal hamarabb elkopik, tönkremegy.
HELYIGÉNY
Az egyik legfontosabb szempont, hogy mihez van elég hely a kiszemelt területen, illetve milyen előkészületi munkákat vagyunk hajlandóak elvégez(tet)ni a megtervezett kapu kivitelezéséhez. Például egy hagyományos, sínen guruló tolókapuhoz végig kell betonozni (vagy hasonlóan stabilan alapozni) a sínt a teljes hosszán. Ugyanezt egy úszókapu esetében már nem kell megtennünk, elég két, megfelelő távolságban lévő alapot létrehozni, viszont ennél a típusnál esetenként akár több méteres oldalsó túlnyúlással kell már számolni a kapu tartó toldalék miatt. Az átlagos szárnyas kapunál ugyanakkor már csak minimális környezeti munkára van szükség, szinte „csak” az oszlopokat kell felkészíteni a nagyobb teherbírásra, hogy nagy szélben is elbírják majd a kapuszárnyak lengő súlyát.
Ezeken túl sajnos manapság egyre gyakrabban fordul elő az olyan kocsibeálló, ami mellett egyből a szomszéd van, mögötte meg garázs (amiben már áll egy másik autó), tároló, vagy kert. Az ilyen egyedi igényekhez igazodnak azok a speciális vasalatok, melyek lehetővé teszik a helykihasználás maximalizálását. Például ha van némi hely oldalt, de nem annyi, hogy az egész kapu elférjen, összecsukható szárnyas kapu vasalattal vagy akár teleszkópos tolókapu vasalattal máris nyitható lesz a kapu akkor is, ha bent áll az autó. Vagy ha még ennél is kevesebb a hely, a megfelelő forduló vasalattal még egy tolókapu is be tud fordulni 90 fokkal a kocsi mellé és a szomszéd kerítése mentén gurul végig.
KINÉZET
A tolókapuk között külsőre nincs nagy különbség. Talán ha egy kicsit nívósabb, hangyányit szofisztikáltabb kapura vágyik, ami egy akadálymentes nyílásba úszik be oldalról, akkor természetesen az úszókapu inkább a megfelelő választás. Ha viszont az úszóhoz nincs elég hely oldalt, vagy nem akar sínt lerakni és azzal bajlódni télen, amikor esetleg lefagy (miután a kutya kirágta belőle a fűtőkábelt, mert elfelejtette vandálbiztosan lefedni a végét) és inkább a szárnyas kapu mellett teszi le a voksát, ott már előfordulhatnak különbségek. Persze ott is inkább csak az automatizálás terén, hogy milyen mechanikájú szerkezettel, melyik oldalról, mennyire rejtett módon szeretné működtetni a kaput, de erről majd később, az automatizálás szekcióban.
IDŐTÁLLÓSÁG
Általánosságban nézve gyakrabban, illetve a motor és a kapu élettartamát alapul véve előbb hívnak ki minket olyan helyszínre szervizelni, ahol úszókapu van, mint ahol sínen guruló toló-, vagy általános módon motorizált szárnyas kapu. Egy egyszerű tolókaput könnyebb összerakni és ha idővel el is kopik rajta valami (pl. kapukerék vagy oldaltartó görgő), azokat könnyű észrevenni, kicserélni és általában nem is jár nagy anyagi ráfordítással. Ugyanez egy úszókapu elöregedése esetén (aminek ideje ugye jobban függ a lakatos munka minőségétől) leggyakrabban a kapu „lógásával” jár, ami leginkább a „C profil” (megvezető sín) szétnyílására és a görgős tartóbakok megrongálódására vezethető vissza. Ezek cseréje nagyobb munkával és nagyobb költséggel jár.
Ugyanakkor az átlag szárnyas kapukkal sokkal kevesebb lehet a teendő – már ha az oszlopok kellően erős szerkezettel rendelkeznek. Itt a leggyakoribb probléma általában a kapuszárnyak lógása, de az is csak sok év, vagy évtized után és ha a kapu elkészítésekor megfelelő (állítható) zsanérok lettek felhelyezve, jó eséllyel az kisebb állítással egyből könnyen orvosolható.
Viszont ha pl. lejtő telek alján vagy kerti, földes környezetben helyezkedik el a kapunk, ahol ki van téve az időjárási körülményeknek (pl. esővíz elvezetésének hiánya, esetleges sárfelverődés), akkor a szükséges hely megléte mellett is megfontolandó a szárnyas kapu, még akkor is, ha átalakítással jár. Ellenkező esetben a fentebb említett alkatrészcserékre sajnos sokkal hamarabb megérhet a tolókapunk. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy ha egy tolókapu mechanikája olyan módon romlik, hogy annak következtében a kapu elkezd „ráülni” a motor(tengely)re (pl. a fentebb említett úszókapu zárt állapot előtti lógásnál, amit nem mindenki vesz észre időben), akkor a motorunk jóval a várt élettartamának elérése előtt lehelheti ki a lelkét. Egy tolómotor sosem cipelheti a kapu súlyát, a tengelye és a végén elhelyezkedő fogaskerék csak oldalirányú ellenerőkre van felkészítve, függőleges teherbírásra nem – ezért is kell bizonyos időközönként ellenőrizni a tolókapunkat, hogy továbbra is minden távolság akkora, amekkorának lennie kell a tartós jól működéshez.
Ezeket figyelembe véve, ha hosszútávban gondolkodik, a sínen guruló tolókapu és a hagyományos szárnyas kapu inkább a strapabíróbb, kevesebb karbantartást igénylő megoldás. Időszakosan ugyan több lehet a sínen guruló tolókapuval a mindennapos teendő, főleg télen (pl. ha nagyobb hó esik, amit a sínben lévő fűtőkábel hiánya miatt reggel el kell takarítani az útból), de ezt a plusz munkát általában árban vissza is hozza a szárnyas automatikákhoz képest.
AUTOMATIZÁLÁS
Az különböző típusú kapuk mind más-más kiépítési költségekkel járnak és általában fordítottan aránylanak az automatizálási költségekhez. Míg egy tolókapuhoz gyakran előfordul, hogy végig kell betonoznunk a sín rögzítéséhez, addig a motorizálása már alacsonyabb költségekkel jár, mint mint mondjuk egy úszókapu esetén és sokkal alacsonyabbakkal, mint egy szárnyas kapunál. Az úszókapunál noha általában kevesebb előkészítésre van szükségünk, de a kapu működési mechanizmusából adódóan nagyobb súllyal és nagyobb erőhatásokkal kell számolni, így erősebb, általában drágább motorra van szükség. Továbbá a szárnyas kapunál is szinte csak az oszlopokat (illetve belépő kategóriás automatika esetén még a nyitási ütköztetést) kell előkészíteni, viszont az általában nagyobb nyomatékkal rendelkező, ráadásul dupla motorok gyakran nagyobb költséggel is járnak. Természetesen az egyedi igények (pl. föld alá rejtett szárnyas motor), különleges körülmények (pl. kifutó fal miatti helyhiányhoz alkalmazkodó forduló kapu) kicsit megdobják a kapu kivitelezésének végösszegét, de a szemet gyönyörködtető végső látvány, amit bárki láthat, ha csak elhalad a házunk előtt – nem megéri?
Önnek melyik tetszik jobban? A kicsit szofisztikáltabb, de nagyobb helyigényű úszókapu, vagy az egyszerűbb, kicsit talán olcsóbban automatizálható tolókapu? Esetleg a gyakran drágább, de nagyobb mozgásteret és kevesebb hétköznapi teendőt adó szárnyas kapu? Persze a végén mindig az dönt, hogy milyen szakembert bízunk meg a feladattal. A hozott anyag csak a fele az időtálló értékalkotásnak, a másik fele a szakszerű munkán múlik.
Mi, a már több, mint 50 éve kapunyitó automatikákat gyártó olasz RIB márka kizárólagos hazai importőreként és a már több, mint 30 éves szakmai tapasztalatunkkal a minőségi anyag + szerviz munka kiváló kombinációját kínáljuk. Ha bármiben segíthetünk, forduljon hozzánk bizalommal!
